Galungan és Kuningan: a fény győzelme önmagunk felett

Rahayu. Ha valaki megkérdezi, miért döntöttem úgy, hogy Bali szigetéről írjak nektek magyarul, általában azt válaszolom: mert amit itt láttam, azt nem tudtam más nyelven elmondani. A magyar számomra nem csak egy tanult nyelv. A magyar az a tér, ahol a belső dolgok is szóhoz jutnak. Ezért, amikor Galungan közeledik, és a sziget illata megváltozik, a füst és virág és szentelt víz keverékévé, úgy érzem, ez a pillanat megérdemel egy magyar mondatot. Talán kettőt is.

Bali vallása az utcán él

A balinéz hinduizmus nem az a vallás, amelyet könyvekben ismertek meg. Nem templomok magányos csendje, nem elvont teológia. Bali vallása az utcán él, a kapukon, az utakat szegélyező penjor-rudakon, amelyek minden ház előtt magasodnak az ég felé.

Galungan: a harc és a neve

https://www.baliholidaysecrets.com/galungan-and-kuningan/

Hat havonta egyszer, pontosan 210 napként számon tartva a balinéz naptár szerint, a Budha Kliwon Dungulan napján, azaz szerdán, a Dungulan-héten visszatér Galungan. A neve egyébként ójávai szó, jelentése: harcolni. Baliban néha dungulannak is mondják, ami annyit tesz: győzni. A tizenegyedik hét neve mindkét esetben ugyanaz, csak a sziget és a szárazföld más-más szóval mondja ki ugyanazt az igazságot.

A teremtés emlékezete és az áldozat rendje

Galungan nem csupán a dharma győzelmének ünnepe az adharma felett. A balinéz hagyomány szerint ez az a nap, amelyen a hindu közösség az egész univerzum teremtésére emlékezik, mindenre, ami létezik, és hálát mond Ida Sang Hyang Widhi Wasának, az Egy és Minden Isten különböző megnyilvánulásainak. Az ünnep reggel kezdődik, otthoni imával, majd a környék templomaiba való zarándoklattal. Aki máshol él, messze a szülővárosától, az ilyenkor visszatér, hogy a saját falujában imádkozzon. Akinek a családjában van elhunyt, akit a földbe temettek, az köteles felkeresni a sírját is, és banten-áldozatot vinni, ezt hívják Mamunjung ka Setra Kuburannak. Galungan tehát az élőket és a holtakat egyaránt összehívja.

A penjor: fogadalom bambuszból

És akkor ott vannak a penjorák.

Ezek a bambuszrudak, amelyek a házak kapubejárója előtt hajlanak az ég felé, a Bhatara Mahadewa előtti fogadalom kifejezései. Hagyományosan kókuszlevéllel, gyümölcsökkel, virágokkal díszítik őket, ahogy azt az adott közösség helyi szokásai előírják. Egész utcák válnak ilyenkor természetes folyosóvá, a penjorák sora mint valami élő kapusor vezet végig a falvakon. Bali ma már turisztikai célpont is, és sokan éppen ezt a látványt keresik, az egyszerre gyönyörű és mélyen vallásos szigetet, de a penjor nem díszlet. Minden penjor fogadalom. Minden penjor azt mondja: amit a föld adott, az nem az enyém.

Kuningan: az istenek búcsúja

Tíz nappal Galungan után érkezik Kuningan, és vele egy egészen más minőségű csend.

https://www.villacoco.com/galungan-and-kuningan-a-celebration-of-life-in-bali/

A hagyomány szerint ezen a napon az istenek és az ősök visszatérnek az emberek közé, hogy megáldják őket, majd visszatérnek a kahyangamba, az égi birodalomba. Ezért Kuningan egyetlen sajátos törvénnyel bír: az imát déli tizenkét óra előtt el kell végezni. Aki délután érkezik a templomba, annak felajánlását már nem a Dewatá fogadja el, hanem a Bhuta és a Kala, a sötétebb erők. Ez az előírás, amely elsőre talán merevnek tűnik, valójában a tudatos jelenlét és az időfegyelem üzenete: az ünnep akkor ünnep, ha nem halasztjuk el.

Tamiang, kolem, endong: a háború jelképei

https://rri.co.id/singaraja/regional/1026018/faq.html

Kuningan napján a házakat és a szentélyeket tamianggal, kolemmel és endong-gal díszítik. A tamiang Visnu istenség fegyverének, a csakrának szimbóluma, kör alakja nem véletlenül emlékeztet egy pajzsra vagy kerékre. A kolem Mahadewa fegyverét jelképezi. Az endong pedig a hadra kelt istenek és ősök tarisznyája, azt a táskát jelenti, amelyet az adharma elleni harcban vittek magukkal. Mindhármat felakasztják a palinggih-szentélyekre, a bale-ra és a pelangkir-oltárra, azzal a különbséggel, hogy az endongot csak a szentélyekre és az oltárokra szabad helyezni.

A sárga rizs és az idő törvénye

Az ünnepi ételáldozatban is megjelenik a változás: a szokásos fehér tumpeng rizskúp helyett sárgát készítenek, kurkumával ízesített, kókuszolajban és pandan-levélben főzött rizsből. A szín, a sárga, Kuningan azonosítójele, az érett rizs és a reggeli nap színe, a boldogságot, a sikert és a jólétet jelenti a balinéz hagyományban.

Két félkör, egy élet

Filozofikusan nézve a két ünnep két félkört rajzol az élet köré. Galunganban benne van minden erőfeszítés, minden eltökéltség, minden reggel, amikor az ember felkel és dönt, hogy ma jobban próbálja. Kuninganban benne van a visszapillantás, a hála, és az a szelíd figyelmeztetés, hogy az út sosem ér véget. Galungan a harc, Kuningan az alázat. A győzelem csak akkor teljes, ha az ember megmarad önmaga egyszerűségében.

Kívülállóként is érinthet

Sokszor megkérdeztük egymás között, mindannyian, akik nem baliként élünk ezen a szigeten, hogy vajon érinthet-e minket ez az ünnep. Érinthet-e, aki kívülállóként néz? Azt hiszem, igen. Mert Galungan és Kuningan nem csak a balinéz hinduizmus belső ünnepe. Ezek az emberiség nagyon régi kérdéseinek ritmusos megismétlései. Hogyan élsz? Minek rendeled alá az életedet? Győzöl-e félelmeid, gyengeségeid, önzésed felett? Bali a maga mozgalmas, virágos, füstös módján minden hatodik hónapban felteszi ezeket a kérdéseket. Rajtad áll, hogy válaszolsz-e.

Tri Hita Karana: a három harmónia

A Tri Hita Karana elvét, amely a balinéz kultúra egyik legfontosabb alapköve, talán már hallottátok. Három harmónia: ember és Isten között, ember és ember között, ember és természet között. Galungan és Kuningan ennek az elvnek az ünnepelt formája. Nem teória, nem előírás, hanem élő gyakorlat, amelyet újra meg újra megünnepelnek, hogy el ne feledjék.

Om Shanti Shanti Shanti Om.

Galungan & Kuningan – Bali

Ha Galungan & Kuningan idején vagytok Balin

Azt szokták mondani, hogy egy kultúrát az ünnepein lehet a legjobban megismerni. Bali esetében én inkább úgy fogalmaznék: egy kultúrát azon lehet megismerni, hogy az ünnepein kire gondol. Galungankor és Kuningankor Bali az Istenre, az ősökre, a közösségre és önmagára gondol. Egyszerre mindenre. Talán ez az, amit máshol elveszítettünk, és amit idegenként is megsejthetünk, ha egy penjor árnyékában megállunk egy pillanatra, és csendben maradunk.

Szeretnétek többet tudni? Beszéljetek velem!

Forrás: